< |
Megindulás
Elveszett-e, vagy itt van
a kezemben,
mit keresek sürgő időm óta? Nehéz a feladat, de én megoldom cipőfűzőmet, és felkötöm rá. Szemem előtt himbálódzik, csak rá kellene nézni, biccentek egyet, leszakad az egész. Szeretem űzni, ami fonák. Sajgó lábam az asztallapra teszem; minden nap ugyanazt eszem. Elhittem, pedig tudtam, hogy igaz. Bevettem, pedig tudtam, hogy mi az. Tépd le szőke pókhálód – tervedet. El ne hagyj, csak te győzhetsz ellenem, ne halld meg a kontárokat, szellemem! 8 | > |